A másik mese

Kékestetőről Mátraháza felé

A Túró csapat meséje.

  Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kislány. Egy hosszútúrát tervezett magának, el is indult. Találkozott Szerencsés Karcsival, aki a humuszban gazdag földet kapálta. Ment tovább, elért egy erdőhöz.

Bement az erdőbe. Jó ideje ment már, amikor egyszer csak egy zöld elefántra lett figyelmes, aki földimogyoró után szimatolt. Nagyon megtetszett neki, szerette volna megtartani. 

  Mivel minden a király tulajdona volt, az elefánt is a királyé volt. A király éppen arra járt napi vadászata során és látta, hogy milyen barátság van a kislány és az elefánt között. Úgy döntött, a kislánynak adja. 

  A kislány úgy örült ennek, hogy örömében táncolni kezdett. Meg is tanította az elefántot azonnal hintázni.

Elefánttörténet

Az irodalomtáborban volt meseírás is.
Olyan mesét kellett írni, amelyben bizonyos szavak szerepelnek.

Íme az egyik:

Karcsi és a Kislány

Egyszer volt, hol nem volt a mi földünktől nagyon messze volt elefántföld.

Itt Elefántfalván élt Karcsi, a föld leggazdagabb elefántja.

Ez az elefánt nagyon mohó volt és mindig megalázta társait. Mint minden nap, ma is elindult megaláztató sétájára természetesen királyi ruhájában hosszú ormányán a drága parfümjével, amit a többi elefánt féltékenyen szimatolt. Ahogy így mendegélt, elért egy játszótérhez, ahol egy zöld hintában egy elefántkislány hintázott.

Na persze az elefánt nem kímélve senkit, odament ehhez a kislányhoz is és rákezdett ócsároló szövegére, ami így hangzott:

-          - Hogy mersz te az én területemen hintázni, inkább menj vissza a humuszodra kapálgatni. Persze erre a kislány sírdogálva eltrappolt…

Mikor Karcsi hazaért, megbánta amit a kislánnyal és a többi elefánttal tett…

Másnap újra elment a játszótérre, hogy megkeresse a kislányt. Nagy örömére meg is találta és megszólította:

-         - Kérlek hallgass meg, mert nem gúnyolódni jöttem, hanem bocsánatot kérni.

A kiselefánt meg is bocsátott neki. Azóta a legjobb barátok lettek. A kislány minden héten átment, hogy táncolni tanítsa Karcsit. Karcsi pedig minden nap hálát adott Istennek, hogy ilyen szerencsésen talált magának barátot.

Írta a Bölcsbagoly csapat

Haiku 3

A vendégház társalgója

A Túró csapat nagyon termékeny volt, rengeteg haikut írtak.
Nem is tudtam mindet ideírni.

Három falu temploma

Boldog vagyok itt
Irodalmi táborban
A Mátra hegyén
*
A madár repül
A Nap süt fent az égen
Ez a tábor jó
*
Laci mesét ír
Én meg ezt a verset itt
Pontokat kapni
*
Az étel finom
Sokat eszünk itt mindig
Jól megpakolva
*
A boltos bajszos
De a buszvezető nem
Sajnos még én sem
*
Sok fát vágnak ki
Bányákat ürítenek
Erdély földjén

Siroki vár

Haiku 2.

A lányok csapat haikui a japán hagyományt követve az évszakokról szólnak.

Nyílik a virág
Visszajönnek a fecskék
Szállnak a lepkék
*
Hó hull a tájra
Korán sötétedik most
Nem olvad a hó
*
Tarka levelek
Hullanak a földre
Te látsz a ködbe?
*
Felfrissül minden
Süt a Nap és meleg van
Itt a táborban
*
Elmegy a gólya
Tarkabarka levelek
Az idő szeles

Haiku 1

Az irodalmi táborban valóságos haiku - áradat volt.
A csapatok ontották a hagyományos japán forma szerinti verseket.
A témát a helyszín és a tábori események biztosították.

Ma a Bölcsbagoly csapat verseit olvashatjátok.

Van nálunk tévé
Jó nagy kockaalakú
Bár nem működik
*
Jó ez a tábor
Mert minden dolog nagyon jó
Kár, a tévé rossz
*
Akkora adag
kaját kapunk mindenkor
Józsinak is sok

Helyes válaszok

1. LATIN
2. MAGYAR
3. BARÁT
4. GYÓGYÍTÁS, TANÍTÁS
5. OLTALOMLEVÉL
6. VAK BOTTYÁN (BOTTYÁN JÁNOS)
7. KIS SZALÉZ
8. BEFALAZTÁK
9. MÁTRASZENTISTVÁN, MÁTRASZENTIMRE, MÁTRASZENTLÁSZLÓ
10. KÉKESTETŐ, 1014 m

A tábor

Három napra jöttünk
De ma máris megyünk
Jó volt a tábor nagyon
Sütkéreztünk a napon
A lányok verse

Vetélkedő a mátraszentlászlói tábor utolsó napján

A tábor utolsó napján a Három falu templománál vetélkedőt rendeztünk a csapatok között azokból a tudnivalókból, amit szereztünk addig.

1. Melyik nyelv volt a középkori és újkori Európa kultúrájának alapja?

2. Megyik szóból ered a MAGYARÁZ szavunk?

3. Hogyan nevezték a török hódoltság idejétől kezdve a ferences szerzeteseket?

4. Mi volt a legfőbb tevékenysége a ferenceseknek?

5. Milyen okiratot kaptak a ferencesek a töröktől, hogy biztonságot élvezzenek?

6. Ki volt a Rákóczi szabadságharc legendás tábornoka, akit a gyöngyösi ferences templomba temettek el, de a sírja ma sincs meg?

7. A kommunista rendszerben megkínozták és kivégezték a gyöngyösi ferences szerzetest, aki a gyónási titok áldozata is lett. Hogy hívták?

8. A gyöngyösi ferencesek elűzésük előtt a rendház iratait, értékes kódexeket és egyházi felszerelési tárgyakat biztonságba helyeztek. Hogyan?

9. Melyi három falu temploma előtt ülünk?

10. Melyik Magyarország legmagasabb pontja? Hány méter magas?

A megoldásokat holnap olvashatjátok.

Vers az irodalmi táborról

Kirándulás a Mátrában

 Reggeli negyed 9 tájban

Elindultunk a Mátrára

Miért volt-e bonyodalom

Hallgassátok, gyorsan mondom.

Összegyűltünk táborozni

A magyart tanulmányozni

Erzsi néni, Ida néni

Jött el minket elkísérni.

Na de mi volt a táborban

Mátra körüli városban

Először Gyöngyösön voltunk

Sok kis tigrist simogattunk

Aztán belvárosba mentünk

Sok utcát feltérképeztünk

Aztán kis történelmi hely

Siroki várba mentünk fel.

Este finom vacsi után

A jó mese sosem silány

Másnap reggel felébredtünk

És gyorsan megreggeliztünk

Utána nagyot játszottunk

Jó sokat számháborúztunk

Aztán kullancsirtó szaga

Kirándulni mentünk vala

Fel a Mátra tetejére

Kékestető környékére

Ennyi volt hát egyelőre

Jöjjünk ide majd jövőre!!!

Írták: J. Lilla, C. Tündi és C. Julcsi a Bölcsbagoly csapat lányai

Művek az irodalmi táborban

Táborba' lenni kalandos

Mátra táján

Fölmenni a Kékesre,

s nézni a kilátást.

Szelfizni a tájjal,

nagyon mókás.

Ez az irodalom tábor,

irtó pofás.

D. Lili verse

Csapatcímerek:

Bölcsbaglyok

A lányok

Semmiképp

Túró csapat

Irodalomtábor a Mátrában 3. rész

Ez a nap egy kisebb túrával kezdődött, ami nagyon jól sikerült. Elgyalogoltunk a közeli Három Falu Templomához.

A kis templom végre nyitva volt. Megcsodáltuk a templombelső egyszerűségét. Utána a templomlépcsőre letelepedve meghallgattuk az olvasmányajánlókat, amelyekkel minden csoportból készült valaki.

 Nagyon izgalmas beszámolókat hallottunk a könyvekről és mindarról, amit egy könyv olvasása jelent, jelenhet.

Jó beszélgetések alakultak ki arról is, hogy egy-egy fantasztikus könyv, regény vagy disztópia mondanivalója mi lehet a mai ember számára. 

Ebéd után értékeltük a gyerekek munkáját, eredményt hirdettünk, az egyes csoportok teljesítményét áttekintettük. Ez az eredmény sok apró dologból tevődött össze.Természetesen jutalmat mindenki kapott, a különbség csak az volt, hogy ki választhatott előbb. Elhagyva a tábort, még egy nagyon érdekes program várt ránk. A Piszkés-tetői Obszervatóriumban vártak minket, ahol egy előadást hallgattunk meg és megismerkedtünk a csillagvizsgáló életével, az ott dolgozók munkájával. Késő délután érkeztünk Szentendrére.

Értékelés:A tábor során ismét beigazolódott, hogy a különböző korosztályból való, de hasonló érdeklődésű gyerekek együttléte mennyire hatékony lehet. A nagyok – szerepüket komolyan véve – vezettek és jó példát mutattak a kisebbeknek.
Az is látszott, hogy aki már tavaly és tavalyelőtt is részt vett ebben a táborban, az mennyire rutinosan és lelkesen vesz részt a programokban, milyen jól tud élni a lehetőségekkel.
Ezért is nagyon jó lenne, ha minden évben lehetne egy ilyen Természet- és irodalombarát tábor, akár ha ilyen rövid, három napos is.